Prológ

 

2015. nyarát írunk, épp a végét. A nap melegen süt, nagyon melegen. Egy e-mail jön, a feladó a Fittbike csapata, a mail-ben egy felhívás. Fél éven át tartó fogyókúra megtámogatva kedvezményekkel. Körülbelül 60 másodperc alatt el is küldtem a választ, jelentkeztem. Mintha erre vártam volna az elmúlt 1 évben. Mozgás, nyirokmasszázs, természetgyógyász, minden, ami egy diétát kiegészít ahhoz, hogy egy komplett, jól működő fogyókúra legyen. Miért vártam erre 1 éve? Akkor született meg a harmadik gyermekünk. Közel 30 kg-ot híztam a terhesség alatt, amiért nem volt hálás a szervezetem. Mondhatnám, a babavárás nem kifogás, egy nő soha nem hagyhatja el magát. Nekem sikerült. Szégyen vagy nem, ez van. Említhetném azt is, hogy volt rá okom, de ez is csak egy indok, ennél akkor is többet érdemlek, köteles vagyok figyelni magamra. Nekem is jobb, és a család is profitálni fog abból, ha kiegyensúlyozottabb vagyok, mint ahogy abból is, ha aktívan sportolva jó példát mutatok.
Négy hónapja vagyok példa a gyermekeim számára, sportolok. Egy barátnőm beszélt rá, hogy menjünk el spinningelni. Ellenálltam hosszú napokig, de be kellett látnom, mozgásra szükségem van, időm pedig kevés. Tehát a szomszédos háztömbben levő spinning terem látogatása kézenfekvő lehet. Rábeszélt, lementünk. Nagyon klassz hangulat fogadott minket, kedves edző, jó illat, mosolygó emberek, és egy órányi tekerés, amit nem is értettem, hogy más hogy bírja ki. Mégis szerelem lett első látásra. A következő hetek az aklimatizálódással teltek, eleinte hetente kétszer mentem edzésre, de kb. 1,5 hónap után már hetente háromszor lent voltam, majd hamarosan négyszer. Elkezdtem a családi programokat az edzésekhez igazítani. Ahogy telt az idő, egyre jobban mentek az edzések, saját megítélésem szerint már a munka 95-97%-át teljesítettem. Büszke voltam, nagyon! És nem csak én, a férjem is felnézett rám, erre pedig nagy szükségem volt. Időközben rábeszéltem őt is, hogy jöjjön le edzeni, futóként nem okozhat neki gondot, nagyon jó az állóképessége. Lejött, és azóta ő is maradt, azt mondja már megért, függő lett. Időközben a társaság egy részét elkezdtem megismerni, így edzés előtt sem éreztem már magam kívülállónak, egy csapat része lettem. Elképesztően élveztem, és élvezem ma is. Ma már az edzésmunkát 100%-ban tudom teljesíteni, olyanra vagyok képes, amit soha nem gondoltam magamról. Otthoni teendőimben is fittebb lettem, és már arra is rávettem magam, hogy időnként fussak, és lám, még az is jól esik.
Mindeközben azonban a testsúlyom alig-alig változott. Kemény diétába nem kezdtem, a sport önmagában kevés volt. Az e-mail, a lehetőség, hogy nyerhetek, hogy segítséget kapok a fogyáshoz erőt adott. Nem vártam meg az eredményhirdetést, diétába kezdtem. Még soha nem nyertem, úgy éreztem egy csoda lenne. Nos, ezek szerint hihetek a csodákban, mert egyszer csak érkezett egy Facebook értesítés Dinyuséktól. Háromszor olvastam el, nyertem! Biztosan furcsa, de elsírtam magam a boldogságtól. Nem ijedtem meg, a lehetőséget láttam benne, a segítő jobbot, azt a pluszt, ami eddig hiányzott.
Belevágtunk hát a nagy fogyásba szeptember elején, egészen pontosan szeptember 7-én. Mérlegeltünk, beszélgettünk, diétázok és persze hetente négyszer edzésre járok. Hajrá!!!

Az első 2 hét (2015. 09. 07. – 09.21.)
A szénhidrát szegény diéta 2 hetén vagyok túl, folytatom természetesen a heti négy edzés mellett. Ment már le 2 kg, centiben azonban nem történt nagy változás, így már nagyon vártam a természetgyógyásszal való találkozást, és a nyirokmasszázst. Gabival közel 2 órát töltöttünk együtt, átbeszéltük az étkezésemet, ajánlott praktikákat, ételeket, sokat beszélgettünk a test és a lélek kapcsolatáról, hízásról, fogyásról, és persze rólam. Eközben pedig Gabi megmasszírozott. Az első nyirokmasszázs után csípőből 2 cm lement. Olyan volt, mintha csak erre várt volna a testem. Hát beindult!
A következő héten ismét egy nyirokmasszázs, edzések, és a diéta továbbra is ment kiegészítve ezt a Gabi által ajánlott magvakkal (lenmagpehely, zabkorpa, útifűmaghéj) és méregtelenítéssel (mustármag). Változatlanul jól érzem magam, élvezem, hogy elkezdtem fogyni. A második hét végére összesen 4 kg-val mutatott kevesebbet a mérleg. Megyek tovább az úton, ami még igen hosszú.

3., 4. hét (2015. 09. 21. – 10. 04.)
Az elmúlt hetekben lehetett nevezni a TV torony tekerésre, spinning maratonra, ami 3 óra vad tekerés. Hosszas gondolkodás után nem neveztem be, nem éreztem azt, hogy képes lennék rá. Megy az edzés, de az 50-60 perc, a 3 óra pedig 3 óra. Aztán történt valami: lesérült a férjem, aki nevezett a maratonra, így felmerült, hogy átveszem a helyét. Beleéltem magam, elkezdtem egy szuper gyors felkészülést, idő hiányában főleg agyban. Egyeztettem pszichológussal, gyógytornásszal (gerincsérvem miatt minden fizikai terhelés előtt beszélek vele), elkezdtem vásárolni. Időközben a férj meggyógyult, de én már nem szerettem volna lemondani erről. Végül 1 nappal a maraton előtt szólt Bogi, hogy mehetek. Így alakult hát, hogy szeptember 26-án este 6 órától én is része voltam az őrületnek. És megcsináltam! Végigtekertem! Persze beosztva az erőmet, nem teljes erőbedobással, csak úgy, hogy túléljem. Féltem nagyon, de akkora őrület volt, és annyira vitt magával a lendület, hogy nem lehetett megállni. A mélypont 1 óra 20 percnél jött el, a bal lábam küldő talpíve kezdett el kegyetlenül fájni. 10 perc után lendültem át a holtponton, közben kis pityergés, de túléltem. 2 óra után cipőt cseréltem, a sportcipőm talpa puhább, a fájdalom kevésbé volt így erős, de futni már nehéz volt. Minden más porcikám jól bírta, a zene elképesztő volt, a hangulat pedig…tökéletes! Egész életemben bántam volna, ha ezt kihagyom. Az elkövetkező 2 nap extázisban telt, miközben a bal lábamat jegeltem, ám gyorsan gyógyult, hétfőn este 6-kor már lementem a terembe edzeni. Volt más hozadéka is a maratonnak: 1 kg lement rólam, viszont 2 napig farkas éhes voltam, bármit képes lettem volna megenni.
A következő (4.) héten ismét találkoztunk Gabival a 3. nyirokmasszázsra. Változatlanul nagyon jólesik, és elképesztően hatékonynak tartom. Vasárnap családi futáson voltunk, mindannyian együtt futottunk, én a középső gyerekkel, aki a táv több, mint a felét lefutotta, kb. 1,3 km-t. Ezt én is könnyedén lefutottam, sőt, még mentem volna, de el nem hagyhatok egy 4 évest.  A hét végére 5,5kg mínusznál tartok.

5., 6. hét (10. 05. – 10. 18.)
Az 5. héten háromszor voltam csak edzeni, a negyedik a futópályán volt. Dinyus külön tartott nekem és Annának, a másik nyertesnek személyi edzést. Nagy izgalommal vártam az estét, és nem csalódtam. Az edzés részben futásból állt, részben pedig némi gyógytornát csempésztünk be, olyan mozdulatokat, amik tartást javítanak, de mégis erősítenek. Összesen 11 kört futottam le, gond nélkül. Ilyet még nem éreztem ekkora távon! Jól ment a futás, nem akartam megállni, élveztem, nagyon! Magamtól valószínüleg ennyit nem mentem volna, de így, hogy a Dinyus ott állt mögöttem, és hajtott, eszembe sem jutott megállni. Nem bántam meg, a végén extázis!
A diétában viszont kicsit megrekedtem a héten. Bármit képes lettem volna megenni, és a hét végére nem is mutatott további fogyást a mérleg, és a centi sem. Szombaton újra nyirokmasszázson voltam, ez remélem újra lendít a mérlegen.
A 6. hétre 5 edzésnapot tervezek. Hajtós lesz, de igyekszem megcsinálni. Újra mozdult a súlyom, kevesebbet mutatott a centi is. Nem eszek sokat, már nem akarok szénhidrátot enni egész nap. A vállam viszont nagyon fáj, szerencsére azonban csak sport közben, a nap többi részében nem. Ez viszont sajnos spinning közben igen zavaró, de hajtok tovább, messze még a vége.

Jeges Varga Eszter